A HASZID KOZOSSEG MAGYARORSZAGON

A haszid kozosseg Magyarorszagon

A haszid kozosseg Magyarorszagon

Blog Article

Magyarország haszid zsidó közössége.


A zsidóság egyik vallási és spirituális irányzata, a haszidizmus, a 18. század közepén jelent meg Kelet-Európában. A mozgalom alapítója, Izrael ben Eliezer, ismertebb nevén Báál Sém Tov, tanításaiban az isteni jelenlét közvetlenségére és az Isten iránti szeretetre helyezte a hangsúlyt. A 19. és 20. században a haszidizmus jelentős befolyást gyakorolt a magyarországi zsidó közösségekre.


Magyarországon a haszidizmus terjedése főként Galíciából indult, ahol a mozgalom már korábban is jelentős jelenléttel bírt. Az első haszid közösségek a mai Északkelet-Magyarországon és Szlovákia déli részén formálódtak. Ezeken a területeken jelentős zsidó közösségek éltek, amelyek nyitottak voltak a haszid tanítások befogadására.


Magyarországon a haszidizmus történetének egyik legfontosabb vezetője Joel Teitelbaum, a szatmári rebbe volt. A szatmári közösség vezetőjeként Teitelbaum rabbi a 20. század első felében tevékenykedett.A haszidizmus központja Szatmárnémeti (Satu Mare) lett Magyarországon és Erdélyben, és a szatmári haszidok a mai napig fontos szerepet töltenek be a nemzetközi haszid közösségekben.


A haszidizmus Magyarországon több irányzatra bomlott, amelyek mindegyike jelentős hatást gyakorolt a helyi zsidó közösségekre. A belzi, a munkácsi és a spinkai haszid irányzatok is jelentős hatással voltak a magyarországi haszid közösségekre. A belzi, a munkácsi és a spinkai haszid irányzatok mind különleges vezetőkkel és tanításokkal voltak jellemezhetők, amelyek alakították követőik vallási és szellemi életét.


A második világháború és a holokauszt tragédiája súlyos csapást mért a magyarországi haszid közösségekre. A náci koncentrációs táborokban elpusztult a zsidó lakosság jelentős része, köztük számos haszid is. A holokauszt túlélői közül sokan Magyarországot elhagyva új életet építettek Izraelben, az Egyesült Államokban vagy más országokban.


A haszidizmus Magyarországon, bár jelentősen csökkent, nem tűnt el teljesen. A holokauszt után néhány kisebb haszid közösség újraéledt, és a rendszerváltás után a zsidó vallási élet újjáéledésével ezek a közösségek is megerősödtek. Budapesten ma is működnek haszid imaházak és közösségek, amelyek továbbra is ápolják a haszid hagyományokat. Noha ezek a haszid közösségek kisebb létszámúak, szoros összetartás jellemzi őket, és aktívan hozzájárulnak a magyarországi zsidó vallási élethez.


Ma is fontos szerepet játszik a magyarországi haszidizmus a zsidó vallási és kulturális identitás megőrzésében. Noha a haszid közösségek létszáma az utóbbi évtizedekben mérséklődött, a mozgalom továbbra is meghatározó szereplője a zsidó vallási életnek Magyarországon. A magyarországi zsidóságra a haszidizmus tanításai és szellemisége még ma is jelentős hatást gyakorol, hozzájárulva a zsidó vallási élet gazdagságához és sokszínűségéhez.

jewish

Report this page